Nem is olyan rég óta lett kedvenc bibliaversem a Máté 7:7. Ismertem ezt a verset aktív Tanú koromból, de nem tulajdonítottam neki nagyobb jelentőséget. Az én olvasatomban ez a vers azt jelentette, hogy ha nem értek egy bibliaverset, akkor  keressem ki a Társulat Indexében és megfogom találni rá a helyes választ. Húsz évig így is jártam el, de aztán valami megváltozott. A legújabb tanítás változtatás, ami a 2013 júliusi tanulmányozásra szánt kiadványukban jelent meg, nem hagyott nyugodni. Egyszerűen nem tudtam elfogadni a Társulat magyarázatait ezzel kapcsolatban. Keresni, kutatni kezdtem, úgy ahogyan Jézus is mondta. Különböző Biblia fordításokat olvastam, sőt, még a görög Újszövetséget is megtaláltam magyar elemzésekkel. És akkor jött a felismerés: bizony engem szépen félre vezettek!
Az azután következő időszak iszonyú volt. Mintha kirúgták volna a lábam alólam. Fizikailag is lebetegedtem, éjszakánként rosszul aludtam, felébredtem és csak gondolkoztam, hogy akkor most mi van? Ami biztosnak látszott, most kiderült, hogy hazugság. Nagyon megviselt.
Két hónapig állandóan csak olvastam, különböző blogokon kerestem a válaszokat. Mivel megszoktam, hogy a folyóiratokban mindig mindenre megmondták a válaszokat, nekem  nem is  kellett gondolkoznom, eléggé össze voltam zavarodva.
De most már jól vagyok. Nehéz időszakon vagyok túl és úgy érzem megérte. Első sorban pedig a Máté 7:7 volt az, ami kitartást adott. Rájöttem arra, ha meg akarom kapni az élet nagy kérdéseire a válaszokat, akkor magamnak kell keresnem, nem engedhetem meg, hogy mások mondják meg miben higgyek, mert annak csak csalódás lesz a vége. Éppen ezért az olvasót is arra buzdítom, hogy maga keresgéljen és ne ragaszkodjon annyira a saját véleményéhez se, hanem tudni kell nyitottnak lenni bármi felé, még olyan dolgok felé is, amiről azelőtt el se mertük volna képzelni.