A szektákról
"Vizsgáljatok meg mindent, a jót tartsátok meg! Minden rossztól óvakodjatok!"
(1 Tessz 5,21-22)
szekta - lat. secare = levágni, kiválniszekta - lat. segni = követni, menni
A Keresztény Egyház titkársága, a Nem hívők titkársága, a Pápai Tanács a kultúráért helyzetjelentéséből (1986) megtudhatjuk: Kultuszoknak vagy szektáknak olyan csoportokat nevezünk, amelyek valamely nagy kultúra vallási közösségének tanaiból és gyakorlatából származtatják magukat, de azzal mégsem kívánnak azonosulni. Gyakran "egyháznak" nevezik magukat és szigorú szervezetet alkotnak. Az Egyház egy meghatározott vallási közösség: a keresztények, a Krisztus-hívők vallási közösségét jelenti. (pl. Scientology Egyház Ronald Hubbard , Tan Kapuja Buddhista Egyház)
Semmiképpen sem szekták a nagy kultúrák hagyományos vallásai, mint a hinduizmus, buddhizmus, az iszlám, a zsidóság. Nem szekták a nagy keresztény történelmi egyházak, pl. a keleti patriarchátusok, amelyek apostoli folytonosságot tudnak felmutatni. Nem szekták azok a történelmi egyházak sem, amelyeket a II. vatikáni zsinat "Lumen Gentium" kezdetű konstitúciója "egyházközösségek" megnevezéssel jelöl.
Meg kell különböztetni azokat a szektákat is, amelyek a keresztény egyházakkal szemben kifejezetten ellenségesek, vagy az emberi személyre és társadalomra nézve veszélyesek. Gyakran lélektani kényszert, paranormális hatásokat, olykor valóságos "agymosást" alkalmaznak, lélektanilag ártalmas bűntudatot és aggodalmakat váltanak ki, vagy kiszakítják tagjaikat a természetszerűen adódó közösségből (ezeket destruktív kultuszoknak nevezzük).
* MI KÜLÖNBÖZTETI MEG AZ EGYHÁZAT A SZEKTÁKTÓL ÉS MÁS ÚJ VALLÁSI KÖZÖSSÉGEKTŐL?
A gyakorlatban két ismérv segíthet ebben:
1. ÖKUMENIZMUS - A keresztény szeretet sürgeti, hogy egyeztessük össze az igazság keresését. Ennek értelmében bár hisszük és valljuk, hogy a katolikus egyház hirdeti és éli Krisztus tanításának teljességét, elismerjük, hogy a keresztség révén a Szentlélek más keresztény közösségekben is működik. Törekszünk tehát arra, hogy ezeket jobban megértsük, velük együtt keressük a teljes egységet, és ezért közösen imádkozunk.
Ez a nyílt ökumenizmus beállítottság hiányzik a szektáknál (pl. mormonok, Hit Gyülekezete).
2. A KERESZTÉNY TÖRTÉNELEMMEL SZEMBENI ÁLLÁSPONT - A szekták szerint a keresztény egyházak nem képviselik Jézus tanítását és ezért most nekik kell megalapítani az igazi krisztusi közösséget. A szekták teljesen vagy részlegesen mellőzik a keresztény hagyományt, múltat és ennek tanulmányozását.
1. ÖKUMENIZMUS - A keresztény szeretet sürgeti, hogy egyeztessük össze az igazság keresését. Ennek értelmében bár hisszük és valljuk, hogy a katolikus egyház hirdeti és éli Krisztus tanításának teljességét, elismerjük, hogy a keresztség révén a Szentlélek más keresztény közösségekben is működik. Törekszünk tehát arra, hogy ezeket jobban megértsük, velük együtt keressük a teljes egységet, és ezért közösen imádkozunk.
Ez a nyílt ökumenizmus beállítottság hiányzik a szektáknál (pl. mormonok, Hit Gyülekezete).
2. A KERESZTÉNY TÖRTÉNELEMMEL SZEMBENI ÁLLÁSPONT - A szekták szerint a keresztény egyházak nem képviselik Jézus tanítását és ezért most nekik kell megalapítani az igazi krisztusi közösséget. A szekták teljesen vagy részlegesen mellőzik a keresztény hagyományt, múltat és ennek tanulmányozását.
* MIT KERESNEK AZ EMBEREK, MIT NYÚJTANAK A SZEKTÁK?
1. KÖZÖSSÉGET, valakihez tartozni, szeretni és szerettetni, párbeszédet folytatni. Továbbá a közösségben vigaszt, gondoskodást, bátorságot, menedéket, otthont keresnek. Ezek az igények ma elemi erővel törnek fel, mert a családok felbomlása gyakori, a nevelés és a szakmai gyakorlat formái is átalakulnak. A szekták egyéni érdekeik kielégítését és támogatását ígérik. Komolyan fáradoznak a bűnözők, a társadalmilag megbélyegzettek reszocializálásán.
2. VÁLASZOKAT KERESNEK, az élet értelmét akarják megtudni, de konkrét, és ma elfogadható fogalmazásban. A szekták szabványos, egyszerűsített feleleteket gyártanak, hagyományosan elfogadott igazságokat új formában tálalnak. Követőikben erősítik az erkölcsi felsőbbrendűség tudatát, az elittudatot. Önmaguk kimagasló értékeit igazolják mediális-paranormális hajlamaik kifejlesztésével, nyelveken való beszéddel, jövendöléssel.
3. KULTURÁLIS IDENTITÁSUKAT akarják visszanyerni. A harmadik világ országaiban a legtöbben úgy érzik, hogy el vannak vágva kulturális, szociális és vallási tradícióiktól. A szekták általában helyet adnak a begyökeresedett szokásoknak.
4. ELISMERÉST kíván az anonim tömegben élő személy. Érezni akarják, hogy személyiségük egyszeri, megismételhetetlen érték. Erre az igényre kevés helyet adnak a nagy plébániák, a szekták viszont esélyt adnak a tagoknak.
5. A TRANSZCENDENCIA MEGTAPASZTALÁSÁRA való éhség jelenléte kétségtelen a mi korunkban. A meditáció gyakorlatára az átéléshez gyakran technikai eszközökkel, háttérzenével, tánccal szerintük megfelelő atmoszférát teremtenek, belső növekedésre indítanak.
6. SZERETNÉNEK A JÖVŐRE NÉZVE VALAMI BIZONYOSSÁGOT LÁTNI - Titokzatosság veszi körül a jövőt. A világ ma aggódik, ellenségeskedés, konfliktusok, erőszak, rombolás napirenden van. A szekták új képet adnak az emberiségről, világról, új korszak beköszöntését ígérik.
7. A LELKI VEZETÉS IGÉNYE - Igen ritkán kapnak a családban megfelelő lelki irányítást, a szülőknek "nincs idejük" a gyermekeikkel való foglalkozásra, a plébánián nincs erre alkalmas személy. A szekták abszolút megfellebbezhetetlen tekintélyként fogadják el és tisztelik a "Mestert", a "Tanítót", a "Gurut".
8. ÖRVENDETESEN MUTATKOZIK EGYESEKNÉL AZ ÚJJÁALAKÍTÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTEL NEMES IGÉNYE - Nemcsak a jövőbe látni, hanem a jövőért cselekedni akarnak, tervezni, megvalósítani. A szekták meghatározott misszióval, tanúságtétellel bízzák meg tagjaikat. Ennek megfelelően a szekták erős, szinte magnetikus vonzást gyakorolnak, közvetlenül fordulnak az emberekhez: ismeretséget kötnek, az utcán szólítják le az embereket, lakásokat látogatnak, a tagokkal állandó, eleven kapcsolatot tartanak. Felhasználják a sajtót, a magánadókat. Módszereiknek megvannak az árnyoldalai is: beiskolázás, a lélektani beépítés, pszichikai kényszer, manipuláció. Beszédeik vagy beszélgetéseik előnye az, hogy a vallásilag és tudományosan tájékozatlanoknál, vagy kevésbé művelteknél igen gyermekes, naiv érvelés nem kíván tanulmányokat és ítélőképességet. A műveltek számára magasabb fokon adják elő mondanivalójukat, tudományos konferenciákat rendeznek, amelyen megjelennek jó nevű, ismert kutatók is.
2. VÁLASZOKAT KERESNEK, az élet értelmét akarják megtudni, de konkrét, és ma elfogadható fogalmazásban. A szekták szabványos, egyszerűsített feleleteket gyártanak, hagyományosan elfogadott igazságokat új formában tálalnak. Követőikben erősítik az erkölcsi felsőbbrendűség tudatát, az elittudatot. Önmaguk kimagasló értékeit igazolják mediális-paranormális hajlamaik kifejlesztésével, nyelveken való beszéddel, jövendöléssel.
3. KULTURÁLIS IDENTITÁSUKAT akarják visszanyerni. A harmadik világ országaiban a legtöbben úgy érzik, hogy el vannak vágva kulturális, szociális és vallási tradícióiktól. A szekták általában helyet adnak a begyökeresedett szokásoknak.
4. ELISMERÉST kíván az anonim tömegben élő személy. Érezni akarják, hogy személyiségük egyszeri, megismételhetetlen érték. Erre az igényre kevés helyet adnak a nagy plébániák, a szekták viszont esélyt adnak a tagoknak.
5. A TRANSZCENDENCIA MEGTAPASZTALÁSÁRA való éhség jelenléte kétségtelen a mi korunkban. A meditáció gyakorlatára az átéléshez gyakran technikai eszközökkel, háttérzenével, tánccal szerintük megfelelő atmoszférát teremtenek, belső növekedésre indítanak.
6. SZERETNÉNEK A JÖVŐRE NÉZVE VALAMI BIZONYOSSÁGOT LÁTNI - Titokzatosság veszi körül a jövőt. A világ ma aggódik, ellenségeskedés, konfliktusok, erőszak, rombolás napirenden van. A szekták új képet adnak az emberiségről, világról, új korszak beköszöntését ígérik.
7. A LELKI VEZETÉS IGÉNYE - Igen ritkán kapnak a családban megfelelő lelki irányítást, a szülőknek "nincs idejük" a gyermekeikkel való foglalkozásra, a plébánián nincs erre alkalmas személy. A szekták abszolút megfellebbezhetetlen tekintélyként fogadják el és tisztelik a "Mestert", a "Tanítót", a "Gurut".
8. ÖRVENDETESEN MUTATKOZIK EGYESEKNÉL AZ ÚJJÁALAKÍTÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTEL NEMES IGÉNYE - Nemcsak a jövőbe látni, hanem a jövőért cselekedni akarnak, tervezni, megvalósítani. A szekták meghatározott misszióval, tanúságtétellel bízzák meg tagjaikat. Ennek megfelelően a szekták erős, szinte magnetikus vonzást gyakorolnak, közvetlenül fordulnak az emberekhez: ismeretséget kötnek, az utcán szólítják le az embereket, lakásokat látogatnak, a tagokkal állandó, eleven kapcsolatot tartanak. Felhasználják a sajtót, a magánadókat. Módszereiknek megvannak az árnyoldalai is: beiskolázás, a lélektani beépítés, pszichikai kényszer, manipuláció. Beszédeik vagy beszélgetéseik előnye az, hogy a vallásilag és tudományosan tájékozatlanoknál, vagy kevésbé művelteknél igen gyermekes, naiv érvelés nem kíván tanulmányokat és ítélőképességet. A műveltek számára magasabb fokon adják elő mondanivalójukat, tudományos konferenciákat rendeznek, amelyen megjelennek jó nevű, ismert kutatók is.
* MIÉRT VAN ANNYI SZEKTA ÉS ÚJ VALLÁS?
Régen is tudtuk, hogy vannak buddhisták, hinduk, muzulmánok, csak távol voltak tőlünk. Ma a tömegtájékoztatási eszközök (TV, rádió, újság) révén a világ "egyetlen nagy falu" lett. Vendégmunkások, diákok, szakemberek ezrei költöznek egyik országból a másikba. Magukkal viszik vallási meggyőződésüket, sőt hirdetik is ezt. Kis közösségeik lehetnek eddig ismeretlen, új vallások képviselői, de lehetnek szekták is. Gondoljunk a sok Magyarországon tanuló középiskolásra, egyetemistára, áttelepültre napjainkban, vagy a 40 éves ateista nevelés lelki pusztítására - ez mind termékeny talaj az új és szektás vallások terjedésének.
Főként a magyar fiatalok sóvárognak Isten után (Benkő Antal S.J.: Igaz-e, hogy a szabadulást a szekták hozzák?, 1994), keresik életük célját, boldogságaikat. Gyakran ahhoz a prédikátorhoz csatlakoznak, akitől először hallottak a szeretetről, aki elsőnek ígért nekik lelki boldogságot, életcélt. S mit keresnek a mai fiatalok? Mindenekelőtt azt, hogy személyesen szeressék, elfogadják őket. Ugyanakkor a fiatal szabad akar lenni, alkotni akar. Saját maga akarja eldönteni életútját, ne mondja meg neki a társadalom, a szokás, hogy mi a jó és a helyes. Főként ne azok, akik hirdetik a már bevett társadalmi, vallási értékeket, de nem élnek ezek szerint. Sok fiatal számára döntő a "radikalitás": Nem akar szőrszálhasogatásokat, hanem határozott célt és világos utat. Ezt azután minden erővel meg is akarja valósítani, sőt a világot eszerint alakítani; ha szükséges, még más vélemények támadásával is. Szélsőséges példa erre a napjainkban újjáéledő nácizmus, idegengyűlölet, a vallási "fundamentalizmus".
Fontos szerepet tölthet be a vallások kialakulásánál a magával ragadó "karizmatikus" vezető egyéniség is, aki könnyen felkorbácsolhat lappangó igényeket is, megigézhet csalóka ígéreteivel. A történelem nem egy lelki egyensúlyban megbillent szektaalapítót ismer.
Forrás:
